Idén, 2010-ben, a védikus naptárban 13 hónap szerepel 12 helyett. Ez a plusz hónap április 15-től május 14-ig tart, kettészelve a Madhuszúdana hónapot. A következő cikk szintén egy ilyen alkalomra született Sríla Bhakti Raksak Srídhar Dév-Gószvámí Mahárádzs tollából. 1955. szeptember 16-án jelent meg Navadvípban, bengáli nyelven, a Srí Csaitanja Szaraszvat Math „Srí Gaudíja Darsan” című folyóiratában. Angolra Srípád Bhakti Prapanna Tírtha Mahárádzs fordította le, aki a kalkuttai 'Kaikhali' templomunk vezető szannjászíja.
Srí Purusóttama hónapja
Ebben az évben van egy plusz hónap, Purusóttama hava. Ez az időszak nagyon kedvező lehetőséget nyújt a Krisna-szévára, és különösen kedvező lehetőségek rejlenek benne a szerencsés dzsívák számára. Purusóttama hónap rendelkezik az összes jó tulajdonsággal, csakúgy, mint maga Bhagaván Purusóttama, és úgy emlegetik, mint a hónapok koronáját. Még a legkiválóbb hónapokat, mint például a Vaisákha hónapot sem lehet összehasonlítani a Purusóttama hónappal. Bhagaván, az Úr Maga, kegyesen elfogadta ezt a hónapot, és felruházta Isteni erejével. Ezekről a dolgokról tudomást szerezhetünk, ha a Srí Brihan-náradíja Puránát olvassuk.
Az anyagi, materialista felfogású szmárta-szampradája a saját karmikus hatás-visszahatás törvényét figyelembe véve elkerüli a rituálék végrehajtását ebben a hónapban, és mindent kerülnek, ami anyagi szempontból gyümölcsöző lehet. Számításaik szerint ez a hónap anyagi szemszögből nézve terméketlen és sivár.
A Srímad Bhagavad-gítában az Úr azt mondja, ha jól végezzük karmánk által előírt kötelességeinket, képességeink gyarapszanak, és elérhetjük a gjána szintjét.
szarvam karmákhilam pártha gjáné pariszamápjaté
De a tudás gyümölcse, a birtokosa, és maga a tudás is mind nirvisésa, vagyis hasonló a muktihoz.
Ha szent tetteket hajtunk végre, talán a mennyei bolygókra jutunk, de ha a jó visszahatás ideje lejár, visszatérünk erre a bolygóra, amit Martja-lókának, a születés- és halál bolygójának neveznek. Így azoknak, akik anyagi javakra vágynak, szembe kell nézniük tetteik visszahatásaival. Krisna bhaktái azonban a „kírtaníjah szadá harih” gyakorlói. Lelki gyakorlatuk módjáról a Srí Csaitanja-csaritámritában olvashatunk:
A nap huszonnégy órájában leköti őket az Úr szolgálata, így saját érzéki élvezetükre egy pillanatnyi idejük sem marad. Nem viselik el azokat az embereket, akik kerülik a szévát, és azokat sem, akik az anyagi világtól várják az eredményeket. Az ilyen dzsívákat még a pokolbéli lényeknél is alacsonyabb rendűeknek tartják. Erre nagyon sok példa van az írásokban.
Ugyanígy a szvaguna - az anyagi kötőerők által határolt sík- imádói mindig is ellenezték azokat, akik a nirgunához, az anyagi kötőerők fölött álló birodalomhoz vonzódtak. Erre is számtalan példát találunk az írásokban.
A szmárták az anyagi világ kötőerőinek fogságában élnek. Anyagi kötelességeik a szokásos 12 hónapos rendhez igazodnak, így ők elutasítják ezt a plusz hónapot.
Azok azonban, akik állandóan az Úr szolgálatával vannak elfoglalva, különös figyelmet fordítanak erre a hónapra. Tudják, hogy a gyümölcsöző tettek okozzák az anyagi kötelékeket. Akik anyagi célra akarják használni tetteik gyümölcsét, azok sivárnak és értéktelennek tartják ezt a hónapot.
Mivel az ilyen emberek elutasították ezt a hónapot, a hónap kitaszítottnak érezte magát, és úgy érezte, meg kell hódolnia Mestere előtt. Az Úr mindig megoltalmazza azokat, akik meghódoltak Neki, így minden vagyonát és gazdagságát megosztotta ezzel a hónappal. Ekkor a hónap felvette az Úr tulajdonságait, és olyanná vált, mint Ő maga.
Mindezek után az Úr saját nevét adta ennek a plusz hónapnak, így lett Purusóttama minden hónap királya. Az Úr Maga megáldotta Purusóttama havát, és legkedvesebb bhaktái kezébe ajánlotta, akiket nagyon szeret. A bhakták nagy örömmel szolgálják az Úr Gólóka Bihari Purusóttamát ebben a hónapban, mikor az anyagi tudatú visszafogottabban cselekszenek.
