Részlet Bhakti Szudhir Gószvámí Mahárádzs 2010 december 7-én tartott leckéjéből
Kérdés: Sokat hallunk Maháprabhuról, Krisnáról, Rádháráníról, Rádháráníról kicsit ritkábban. De vannak nálunk olyan nevű bhakták, mint Madhubala Dévi Dászí, Amija Bala Dévi Dászí és Balai Dász, úgyhogy azt szeretném kérni, hogy Balarámról mondjon egy pár szót, Mahárádzs.
Gószvámí Mahárádzs: Balarám Krisna első második Énje. Ő Krisna első kiterjedése, aki szinte azonos Krisnával. Először nehéz igazán felfogni, milyen bensőséges viszonyban van egymással Krisna és Balarám. Krisna megkettőzte magát, de másképp néz ki külsőleg, és más a hangulata bizonyos dolgokkal kapcsolatban. A leginkább említésre méltó különbség a Csaitanja-csaritámritában olvasható a Balarámról szóló fejezetben:
ékalé ísvara krisna, ára szaba britja
„Egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Krisna az Úr, mindenki más szolga.”
Azt gondolhatnánk, ha Ő Krisna első második Énje, és annyira hasonlít Krisnára, akkor bizonyára Ő is nagy élvező, mint ahogyan a Legfelsőbb Élvező Krisna. Ékalé isvara krisna, ára szaba britja. Balarám Krisnát akarja szolgálni. Krisnát ellenállhatatlanul gyönyörűnek, szeretetteljesnek és gyengédnek látja, és automatikusan egész szívét teljes mértékben neki adja. A szolgálatot anantának, végtelennek fogja fel, amiben nincsenek korlátok, szolgálata határtalan. Ő akar lenni minden. Ha Krisna széken ül, a szék akar lenni; ha van ott padló, a padló akar lenni; a szék, a padló, a környezet, Krisna ruhája, minden, ami csak lehet, minden ő akar lenni Krisnának. Elképesztő! Guru Mahárádzs azt mondja, amikor a végtelenre gondolunk, és Krisna végtelenségére, jusson eszünkbe Visnu, amint Sésán – Balarám egyik kiterjedésén – fekszik, az isteni kígyón, akinek szép, puha, fehér hasa van és dívány alakot ölt magára. Emlékezzünk, Balarám szék akar lenni, ágy akar lenni, és Ő Ananta Dév, akire Krisna ráfekszik. Guru Mahárádzs azt mondja: Milyen végtelen Krisna? Krisna végtelen, aki a végtelenen fekszik. Nem közönséges végtelen, hanem ha le akar feküdni, a végtelenre fekszik. Balarám ilyen. Nagyon mélyen és gyengéden szereti Krisnát!
A Srímad Bhágavatamban olvashatunk a Kálija-líláról, amikor Kálija kígyó sok ezer mérges fejével beszennyezi a Jamuná folyót. Krisna egy nap lemegy a Jamuná partjára. Kálija a vízben lakik, a misztikus jógik erejével bír, víz alatti palotájában él barátaival és feleségeivel. Mérgével oly mértékben beszennyezi a vizet, hogy ha egy madár beleesik, azonnal elpusztul. Az összes tehénpásztorfiú elkerüli a helyet. Krisna egy nap lemegy oda, hogy leszámoljon Kálijával. Szorosra húzza az övét és beugrik a vízbe. Tudjuk, hogy Ő a végtelen, és bár kicsi fiú, amikor a vízbe ér, a folyó kiárad. Mintha egy óriás méretű dolog esett volna a vízbe, kiáradt és elöntött mindent. Kálija megpróbált belemarni.
Közben a bhakták keresik Krisnát. "Hol vagy Krisna?" - kiabálják. "Vrindávanban." - válaszolja Krisna. Követik lótusz lábnyomát, úgy találnak rá, mert senki és semmi nem tudja azt soha sem betakarni, vagy eltörölni, és mivel mindenki azt imádja, ahol találnak egyet Vrindávanban, oda templomot építenek. Tehát a bhakták követik Krisna lábnyomát végig a parton, és amikor rátalálnak, látják, hogy ó jaj, Krisna Kálija szorításában van, és Kálija mindjárt megfojtja. Krisna nem menekülhet. Ettől mindenki sírva fakad. Odaér Nanda, Jasóda, akik a látványtól azonnal elájulnak. Meg akartak halni. Ott fekszenek ájultan a parton, sírnak a bhakták, sírnak a tehenek, a madarak is sírnak, mindenki Krisnát siratja. A gópik is sírnak, mikor meglátják, Krisna milyen helyzetben van.
És akkor jön Balarám. Balarám, aki mindent tud. Így szól: – Krisna, miért teszed ezt a bhaktáiddal? Tudod, hogy ők nem Ajódhja majmai a Ráma-lílából, és nem is Vaikuntháról valók, ők bhakták, akik szívükkel, lelkükkel csak érted élnek. Összetöröd a szívüket, ha puha lótuszlábaddal akár csak egy kavicsra lépsz Vrindávan homokjában. Nézd, mit teszel velük, a halál szélére sodrod őket kedvteléseiddel! Ez nem jó! Kérlek, ne tedd ezt velük! Krisna hallgat Baladévre, és kiszabadítja magát Kálija ölelő szorításából.
Guru Mahárádzs azt mondta, Kálijának több ezer feje volt, ezek közül néhány száz főbb feje. Krisna elkezdett táncolni Kálija fejein. Ebből eredtek a különböző táncműfajok. Az egyikben nagyon erőteljes volt a lábdobogás, és mivel Kálija fejét rubintok és ékszerek ékesítették, azok Krisna erőteljes dobbantásaitól mind porrá törtek. Kálija elgyengült, az ékszerek pora befedte a Jamunát. Gyönyörűvé vált a folyó, ragyogó piros rubinpor borította be. Krisna csak táncolt a rubin színben játszó, szépségesen fénylő vízen. Mindenki őt nézte, a táncával mindenkit ámulatba ejtett. Kálija fejei lekókadtak, de mivel Krisna az érzékein táncolt, az történt, hogy Krisna lábnyomának érintésétől „Krisnássá” változott, Krisna bhaktájává vált. Kálija feleségei, mind látták, milyen rosszul van Nágapatí, de azt tapasztalták, hogy Krisna lótuszlábának érintésétől a szíve kezd megváltozni. Kálija elkezdett mérget hányni, karmikus és bűnös tetteinek a visszahatásaitól ily módon megszabadult, és teljesen megtisztult. Végül Krisna lótuszlábának érintésétől tiszta bhaktává vált. Kálija kígyó feleségei mondják a Bhágavatam egyik híres versében:
„Óh, Urunk! Fogalmunk sincs, hogyan lehetett olyan szerencsében része Kálija kígyónak, hogy lótuszlábad pora hozzáérhetett! A szerencse istennője minden más vágyról lemondva, szigorú fogadalmak betartásával évszázadokon át vezekelt, hogy elérje ugyanezt. Valóban nem tudjuk, hogyan kaphatta meg ezt a lehetőséget ez a kígyó, Kálija!”
A Szerencse Istennője, Laksmí Dévi nem kapott olyan áldást, mint amilyet ez a kígyó. Ez a Krisna-lílá szépsége. És most az ezerfejű démon kígyón Krisna táncol, Kálija félájultan a földön fekszik, és a feleségei imádságaikat ajánlják Krisnának.
Mi volt a vágya a Szerencse Istennőjének? A rasza-lílába szeretett volna belépni, Krisna és a Vradzsa gópik közé. Mi az ára annak, hogy ezt valaki elérje? A Szerencse Istennője, Laksmí Dévi, aki felfoghatatlanul gazdag, akinél nincs gazdagabb, nem tudja megvenni a belépőt ebbe a táncba! Amikor táncmulatságot rendeznek, megmondják, mennyit kell fizetni érte. De ez olyan tánc, amibe Laksmí Dévinek nincs elég pénze belépni! Ezek a feleségek tudják ezt! Kik voltak ezek a hölgyek, akik ezeket a csodálatos dolgokat mondták: Jad-váncsajá srir lalanácsarat tapó! Laksmí Dévi vezekléseket végzett, megpróbált belépni a Rasza-lílába, de nem sikerült neki! A mi férjünket Krisna a lótuszlábával eltiporta és milyen szerencséssé vált!
Szanátan Gószvámí azt is megemlíti a Brihad Bhagavatamritamban, hogy miközben Krisna táncolt Kálija fején, látja, hogy Nanda Mahárádzs, Jasóda és a többiek elájulnak. Sőt valaki még Balarám figyelmét is eltereli egy időre. Krisna kihasználja a helyzetet, és rasza táncot jár a Vradzsa gópikkal Kálija fején! Minden gópit odahív, és rasza-líla táncot jár velük. Ezek Krisna felfoghatatlan kedvtelései.
Guru Mahárádzs azt mondta, semmi, egy pillanatra sincsen - modern tudományos kifejezéssel élve - alárendelve térnek és időnek. Krisna megragadja a pillanatot, kiterjeszti, és korlátlan ideig élvezi a rasza táncot. Miután befejezik, Krisna összeszedi Kálija feleségeinek a blúzait, összeköti őket, és Kálijára köti. Ráül Káliyára, és a fuvoláján játszva lovagol rajta a Jamunán körbe-körbe. És Kálija élvezi! Ő Krisna kedvenc kis állata! Ő a kis vízikígyó, akivel Krisna a vízben játszik, mennek körbe-körbe, Krisna fuvolázik, mindenki mosolyog és élvezi. Végül Krisna azt mondja Kálijának, kap egy másik lakóhelyet ahol a feleségeivel, családjával és gyerekeivel együtt élhet. Kálija még ez előtt azt mondja Krisnának: - Ha bármikor hordozóra van szükséged - (általában Krisna hordozója Garuda), és a szállítód nem elérhető, felajánlom a szolgálatomat. Megemlíti Szanátan Gószvámí, hogy amikor Krisna Vrindávanból Mathurába megy, általában szekéren utazik, de néhány júgában Káliját használja hordozónak.
A rasza tánc végetértével Balarám azt mondja Krisnának: – Mit vesztegeted az idődet egy közönséges kígyóra? Ő Anantadév, és azt mondja, ha akarsz valaki igazival játszani, itt vagyok Én! Ez tehát Balarám hangulata! Mindig annyira gyengéd szeretettel van Krisna iránt, hogy mindig fel akarja ajánlani önmagát Krisna szolgálatára.
